színtan - de csak egy kicsi :)

Egy kis színtan… tudom ez is még száraz, de …

Avagy miért nem azt látom ugyanazt a színt nyomtatva, mint amit a monitoron láttam.

Ez persze elsősorban a monitor beállításon múlik, másodsorban a fényképezőgépünk színkeverésén is. Ezért írtam, hogy nem mindegy, hogy mit tud a gép. De állítólag, ha nem helyesen kezeli a színeket, akkor az lehet a gond, hogy a fehéregyensúly nincs beállítva rendesen.

RGB - vetített színek, avagy összeadó színkeverés. Evvel az eljárással dolgoznak a monitorok, tv készülékek. A fényforrás által kibocsájtott különböző színű fénysugarak összeadódnak, és együtt hozzák létre a megfelelő színt.

Alapszínei:
Red - vörös
Green - zöld
Blue - kék

Az RGB színek keverésekor,

vörös + zöld = sárga;
zöld + kék = kékeszöld;
kék + vörös = bíbor;
vörös + zöld + kék = fehér.

CMYK - azaz nyomtatott színek, vagy kivonó színkeverés. Ezt használják a nyomdagépek, nyomtatók (ezért találsz bennük 4 szín patront, vagy 2-t egy feketét és egy három színből állót, de hallottam már 5-6 színes nyomtatókról is, ahol van plusz két szín ezen négyen kívül).

Illetve ez fordul elő egy vetített diakép vagy egy színes fénykép nézésekor, amikor a fehér fény a diafilm átlátszó hordozórétegén áthaladva, vagy a fotópapírról visszaverődve részben elnyelődik a felületek festékanyagaiban. Mivel ezek a színezékek bizonyos hullámhosszakat visszatartanak, "kivonnak" az összes színt tartalmazó fehér fényből, csak a maradék jut a szemünkbe.

Alapszínei

Cyan - a kékeszöld, ciánkék

Magenta - bíbor, lilásbordó

Yellow - sárga

blacK - fekete

A CMYK keverésekor:
sárga + bíbor=vörös;
bíbor+ kékeszöld=kék;
kékeszöld + sárga=zöld;
sárga + bíbor + kékeszöld=fekete (ill. szürke).

HSB-színrendszer: a betűszó elnevezése a következő angol szavakból származik:

HUE: színezet, azaz az egyes színek nevei. A fényszínek a vörös, a zöld és a kék; valamint kiegészítő színeik – a pigment, vagy festékszínek –, a ciánkék, a lilásbordó és a sárga. Angol elnevezéssel a színpárok: red-cyan, green-magenta, blue-yellow. (ez majd a képszerkesztésnél lesz lényeges, azaz a színállításnál)

A színezetet fokban mérjük. A megjegyzendő fő alappontok a következők:
0°: vörös
60°: sárga
120°: zöld
180°: ciánkék (zöldeskék)
240°: kék
300°: magenta (a lila és a bordó közötti szín).

Ha az alappontokat ismerjük, bármilyen színezetet azonnal megtalál hatunk. A narancssárgát például 30°- nál találjuk meg a vörös és a sárga között félúton. Ha vöröses-narancs színezetet keresünk, értelemszerűen a vörös felé mozgunk a kör mentén, azaz 15-20° környékén találjuk… stb. Ezt hosszan lehetne sorolni, de ez csak egy kis érdekesség a színekről, nem akarok senkit untatni vele.

SATURATION: telítettség. A teljesen telítetlen szín a szürke. Ha a telítettség kicsi, pasztellszínekről beszélünk. A nagy telítettségű színeket pedig tiszta, vagy élénk színeknek nevezzük.

A telítettséggel nincsen nehéz dolgunk. Ezt a koordinátát százalékban adjuk meg: 0%: Szürke, azaz színérték nélküli szín.
Figyelem! A fehér és a fekete színtani értelemben szürkének minősül, ők a szürkeskála két végpontját reprezentálják. 0-10%: Ugyan általában szürkének érzékeljük ezeket a színeket, azonban a sárgás-vöröses színezettel bírókat melegszürkének, a kékesciánkékes színezetűeket pedig hidegszürkének látjuk.

pasztellszínek: 10-30%
környezetünk jól kifejezett, nem harsány színei: 30-65%
telített színek: 65-90%
túltelített avagy UV színek 90-100%

BRIGHTNESS: fényesség. Ha a színnek nincsen fényessége, feketéről beszélünk. Egyéb esetben a telítettségtől is függ a színérzéklet, például fehéret csak akkor látunk, ha a fényesség maximális és a telítettség nulla. Így a pasztellszínek világosak és telítetlenek. Az élénk színek világosak és telítettek. A sötét színek pedig közepesen telítettek és nem túl világosak. Lássuk

A fényesség kissé trükkös, mivel matematikai értelemben független a telítettségtől, de általában összefügg vele. Ezt is százalékban határozzuk meg:

0%: fekete, függetlenül a másik két koordinátától
0-30%: sötét színek
30-80%: átlagos fedettségű színek
80-100%: világos színek: telített és pasztellszínek
100%-nál maga a fehér is

Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogyha egy szín fényessége nagy, akkor a telítettsége dönti el, hogy milyennek látjuk. Ha a telítettség nagy, akkor telített színről beszélünk. Ha a telítettség kicsi, akkor pasztellszínről beszélünk.
Maximális fényesség és 0% telítettség pedig színezettől függetlenül a legvilágosabb szürkét, azaz a fehéret jelenti.

Két szín „hiányzik” a HSB-színrendszerből
Mindkét színt a köznyelvben gyakran használjuk, azonban színtani szempontból csak a HSB-színtér egyegy kisebb tartományát jelölik. – A barna kis telítettségű, esetleg közepesen telített; közepesen világos, vagy inkább kifejezetten sötét narancssárga. – A rózsaszín kis telítettségű; világos vagy igen világos vörös.

A digitális fényképezőgépek, szkennerek és retusszoftverek által használt RGB színrendszerrel a HSB-színrendszer kapcsolatban van, azaz a HSB-koordináták minden esetben átszámolhatók RGB-re, majd CMYK-ra is (ha nyomtatásra kerül a dolog).